A Zsurki népviselet (2017)

Zsurki népviselet

„Ruha teszi az embert”- ennek a szólásnak ez elmúlt századokban nagyon meghatározott jelentése volt. A ruha különböztette meg a társadalom különböző rétegeit, bizonyos tisztségek betöltőit. A ruháról meg lehetett állapítani a nemzeti hovatartozást is.

A népviseleteket változatos szín- és formagazdagság jellemzi, melyek tájanként és akár községenként is különböztek.

Próbáltuk felkutatni, de településünkön az elmúlt századokban nem alakult ki sajátos, csak ránk jellemző viselet. A legnagyobb múltú öltözetdarabok olyan anyagból készültek, amelyeket a paraszti háztartás maga is elő tudott állítani, mindenekelőtt kenderből, lenvászonból, melyet a család nőtagjai dolgoztak fel fonallá, és maguk szőttek vászonná.

A falusi nők öltözködésében csak ritkán jutott főszerephez a selyem és a kasmír. Vászonból volt az ing, ingváll, a pendely, a szoknyaféle. A pendely elé a múlt század elején már országszerte kötényt kötöttek.

A múlt század közepén felvirágzó kékfestőipar hatására tovább színesedett a viselet. Ezen szempontok figyelembevételével hagyományteremtő céllal megteremtettük községünk népi viseletét, melyet fiataljaink mutattak be. Kifejezi kis közösségünk lélekvilágát, színeiben a nemzeti hovatartozást. Formailag közösségünk jelképét a tulipánt formáltuk meg, mely ősi magyar népművészeti jelkép, legősibb virágmotívum, mely a honfoglalás kori karsai szablya motívumai között is felismerhető, a nőiesség kifejezője.